Tudod-e?

A beépített AX25 TNC adatmodem lehetővé teszi az APRS ® ( Automatic Packet Position Reporting System ) rendszer használatát. A Yaesu VX-8 DE Yaesu VX-8 GE készülékek támogatják az APRS 1200 9600 BPS adatkommunikációt. Elküldheted a helyzeted koordinátáit, sebességét, haladási irányát, ami egyébként a kijelzőn is megjelenik. Ezeket az adatokat küldheted akár egy internetes kapuállomáson keresztül ( Gate ) és ezek elérhetők a világhálón az arra jogosultak számára. Ezzel lehetővé válik, hogy egy digitális térképen látható legyen a helyzeted, mozgásod adata és az arra jogosultak interneten keresztül is nyomon követhetik (flottakövetéshez kiváló). Az opcionális GPS FGPS-) antenna (a Yaesu VX-8 GE típusnál ez gyárilag be van építve) szolgáltatja a valósidejű adatokat. Arra is van lehetőség, hogy manuálisan beírd ezeket az adatokat amennyiben nincs beépítve az FGPS-(Pl egy GPS navigációs eszközről leolvasva). APRS ® (packet / csomagkapcsolt) állomás kijelző  Amikor veszed a jeleket egy másik APRS -sel ellátott rádiókészülékről, az rádiód kijelzőjén megjelennek az előbb felsorolt információk (koordináta, sebesség, haladási irány, időjárás stb). Összesen 46 különféle információ megjelenítésére van lehetőség. APRS ® (packet / csomagkapcsolt) állomás listázó  Ezzel 50 különböző APRS -sel ellátott rádiókészüléket tudsz felvenni a listába. APRS ® (packet / csomagkapcsolt) üzenet memória  A rádió 30 APRS (packet / csomagkapcsolt) adat típusú üzenetet tud eltárolni, amit később bármikor visszahívhatsz. Smart Beaconing funkció  Ezzel az intelligens (más néven okos) beacon (automatikus adás beállított időközönként) funkcióval a beállított időközönként a készülék automatikusan leadja az előbbiekben leírt információkat (pozíció, haladási irány, sebesség) lehetővé téve, hogy akár egy digitális térképen nyomon követhető legyen a mozgásod. DIGI-PATH útvonal megadás  Az APRS ® (packet / csomagkapcsolt) adat tartalmazhat 8 digipeater (digitális átjátszó) információt. Ezzel nagyobb távolságra is elküldheted az adatokat. APRS ® egy védett márkajelzése az APRS szoftvernek és alkotójának, Bob Bruningának (WB4APR). SmartBeaconing védett márkajelzése HamHUD Nichetronix cégnek.
Continuous Tone Coded Squelch System kezdőbetűikből álló rövidítés. Magyarul folyamatos hanggal kódolt zajzár rendszer. Más néven még ismert, mint pl. (Motorolánál a Private Line rövidítése) és mint sub tone, azaz sáv alatti hang. Gyakorlatilag úgy működik, hogy a hangfrekvenciás sáv alatt (300-3000 Hz) egy adott frekvenciával folyamatosan modulálja az adót a névleges löket kb 1/3-ával. Ez a moduláció a vevőben nem hallatszik, mivel a vevő hangfrekvenciás szűrője ezeket a mélyebb tónusú hangokat levágja, tehát nem zavaró. A vevőben beépítenek egy dekódolót, amelyik érzékeli, ha a beállított frekvenciájú hangot hallod és akkor kinyitja a zajzárat és engedélyezi, hogy a hangszóróban hallható legyen a beszéd. Haszna abban van, hogy elektromosan zajos környezetben nem fog a zajzár állandóan nyitogatni (nagyon hasznos pl. átjátszónál), illetve akkor, ha ugyanazon frekvenciát több függetlenül tevékenykedő csoport is használja. Ez utóbbi esetben a készülék kezelője látja a LED-en a csatorna foglaltságot, de nem hallja a beszédet, ha más csoport beszélget. Az eredeti 38 hangú CTCSS később felbővült 50-re. A szabványos tónusokon kívül néhány nem szabványost is be lehet állítani egyes készülékeknél.
Digitally Coded Squelch. Működése és funkciója hasonló a CTCSS-hez azzal az eltéréssel, hogy itt nem egy folyamatos egyhangú moduláló jelet használnak, hanem kis sebességű digitális jelet, amit a dekóder a vevőben dekódol. A kódtábla szabványos kódot tartalmaz. Egyes készülékek alkalmasak az un. inverz DCS kódolásra és dekódolásra megduplázva ezzel a használható kódok számát.
A töltőknek két különböző típusa van: a kommersz (tömeggyártású) töltők és az ipari töltők. A kommersz töltőt vonzó csomagolásban ajánlják olyan termékekkel együtt, mint mobiltelefonok, laptopok és videokamerák. Ezek a töltők viszonylag olcsók és az együtt szállított készülékekhez használva megfelelően működnek. A kommersz töltő tehát csak egyszerű felhasználásra javasolt. Ellenben, az ipari töltő folyamatos használatra készült, és akkucsoport töltésére is alkalmas. Választhatunk egy és több töltőhelyes kiépítést. Az ipari töltőket az eredeti felszerelést előállítók (OEM) ajánlják. Sok esetben, a töltők utángyártói forrásból is beszerezhetők. Miközben az OEM töltők csak az alapvető funkciókat látják el, az utángyártott készülékek gyakran tartalmaznak különleges szolgáltatásokat, úgymint negatív impulzustöltés, kisütési funkció az akkuk kondicionálásához, töltésállapot (SoC) és akkuállapot (SoH) jelzések. Sok utángyártó fejleszt töltőket kis mennyiségben, egyedi megrendelésre. Mások ajánlatai korrekt árakkal és többletszolgáltatásokkal kecsegtetnek. Nem minden után gyártó cég követi azonban a minőségi előírásokat és az ipari szabványokat. A vevőnek persze tisztában kellene lennie az olcsón vásárolt eszköz minőség- és működésbeli fogyatékosságaival. Néhány gyártmány nem viseli el a tartós használatot, mások konstrukciós problémák miatt gyakran okoznak kellemetlenséget az elégett vagy letört érintkezők miatt. Az akkuk túltöltés elleni védelmének hiánya is probléma, különösen a nikkel-bázisú akkuk használatánál. A magas hőmérséklet melletti töltés és készenlét tönkreteszi az akkukat. A túltöltés jele, ha a töltés befejezése után is meleg marad az akku. Egy bizonyos hőmérsékletemelkedés azonban nem kerülhető el a nikkel-bázisú akkuk töltésénél. A hőmérséklet akkor éri el a legmagasabb értéket ha, az akku teljesen feltöltődött, majd csökkennie kell miközben az akku feltöltöttségét jelző fény világít, és a töltő csepptöltéses üzemre kapcsol. Az akku végül visszahűl szobahőmérsékletre. Ha a hőmérséklet nem csökken, hanem szobahőmérséklet fölött marad, akkor a töltő nem működik megfelelően. Ha a feltöltöttséget jelző fény világít, lehetőleg mihamarabb vegyük ki az akkukat a töltőből! Minden további csepptöltés ártalmas lehet az akkuknak. Ez a figyelmeztetés különösen igaz a NiMH akkukra, mert az ilyen típusú cellák rosszul tűrik a túltöltést. Valójában, egy NiMH cella nagyobb áramú csepptöltés mellett is hideg marad, ha megérintjük, miközben károsodást szenved a túltöltés miatt. Ez az akkuk élettartamának lerövidülését is okozza. Egy lítium-ion alapú cellának sohasem szabad melegnek lennie a töltőben. Ha mégis ezt tapasztaljuk, akkor a cella meghibásodott vagy a töltőnk nem működik rendesen. Az ilyen akkuk vagy töltők tovább nem használhatók. A legjobb megoldás az akkukat a polcon tárolni és használat előtt teljesen feltölteni, mint napokig a töltőben tartani. Még egy látszólag korrekt csepptöltésnél is tapasztalható egy bizonyos fokú kristályosodás, ami később memória-effektust eredményez, ha a töltőben felejtjük akkutelepünket. A nikkel-bázisú cellák jelentős önkisülése miatt is tanácsos használat előtt teljes feltöltést végezni. A Li-ion töltők megengedik, hogy hosszabb ideig bennhagyjuk akkunkat, mivel az akkuba épített elektronika gondoskodik a töltőáram megfelelő szabályzásáról.
Más néven normál töltő, vagy angolul „Overnight Charger” (éjszakán át töltő). A lassú töltő fix töltőárammal dolgozik, amelynek nagysága az akku kapacitásának egy tizede (0,1C). Folyamatos a töltés mindaddig, amíg az akkuk a töltőre vannak csatlakoztatva. A töltési időtartam 14-16 óra. A legtöbb esetben nincs túltöltés érzékelés, ami kisáramú csepptöltő üzemmódba váltaná át a töltőt a töltés végén. A lassú töltő előnye az olcsóság, de csak Ni-Cd akkukhoz használható. Ha Ni-Mh és Ni-Cd akkukat egyaránt szeretnénk alkalmazni, le kell cserélnünk eszközünket egy korszerűbb egységre. Az akku a töltőben langyos lesz a teljes töltöttség elérése után. Ebben az esetben nem szükséges az akkut azonnal kivenni, de egy napnál hosszabb ideig ne tartsuk a töltőben! A legjobb megoldás kivenni a cellákat miután teljesen felöltődtek, vagyis a 14 óra letelte után, vagy amikor a cellák kézmelegek. Probléma akkor keletkezik, ha egy kisebb kapacitású (kevés mAh-s) akkut töltünk nagyobb cellákhoz tervezett töltővel. Bár a töltő a kezdeti töltési fázisban megfelelően fog viselkedni, az akku azonban már 70% töltöttségi foknál melegedni kezd. Mivel, nincs lehetőség kis töltőáramokkal végezni a töltést, vagy megszakítani azt, a töltés második fázisában a túltöltés miatti túlmelegedés a cellák meghibásodását okozza. Ha erre alkalmas töltő nem áll rendelkezésre, abban az esetben a felhasználónak kell figyelnie folyamatosan a töltés alatt lévő akku hőmérsékletét és lekapcsolni az akkut, ha az felmelegedett. Az ellenkezője is előfordulhat, amikor egy nagyobb akkut töltünk kisebb cellákra tervezett töltővel. Ebben az esetben sohasem érjük el a teljes feltöltést. Az akku hideg marad a töltés alatt és az elvártnál alacsonyabb teljesítményt nyújt. A nikkel-bázisú akkunál, így a folyamatos alultöltés miatt kialakul a memória-effektus, ami jelentős kapacitáscsökkenéssel jár.
Az úgynevezett gyorsított töltő „quick charger vagy rapid-charger” az egyik legnépszerűbb változat. Ez a készülék, a lassú és a gyorstöltő között helyezkedik el, a töltési idő és az ár szempontjából is. A töltést 3-6 óra alatt végzik el 0,3C körüli töltőáram-értékkel. Töltésvezérlő elektronika van beépítve, ami lekapcsolja a töltést, ha az akku feltöltődött. Egy jól megtervezett gyorsított töltő sokkal jobb eredményt nyújt egy lassú töltőnél. Akkuink hosszú élettartamúak lesznek, ha nagyobb árammal töltjük, óvjuk a túlmelegedéstől, és nem töltjük túl őket. A gyorsított töltők mind nikkel, mind lítium bázisú cellákhoz egyaránt alkalmazhatók. Ez a két típusú cella alapesetben nem tölthető ugyanabban a töltőben.
A gyorstöltő számos előnnyel bír az egyéb típusokkal szemben. Legfőbb előnye a rövidebb töltési idő, bár nagyobb tápegység és drágább, bonyolultabb vezérlőáramkör szükséges hozzá. A gyorstöltő árfekvése magasabb, de a befektetés megtérül az akkuk üzembiztos működésében, és hosszú élettartamában. A töltési idő a töltőáram nagyságától függ, amit a cella kapacitása és az elektrolit kémiai tulajdonságai határoznak meg. 1C töltőárammal (ami a cella kapacitásával azonos érték) egy kimerült Ni-Cd cella feltöltődési ideje nem sokkal több, mint 1 óra. Amikor az akku teljesen feltöltődött egyes töltők ún. „záró (topping)” töltési módba kapcsolnak, elindítva egy időzítőt, amíg egy csökkentett töltőáram mellett a töltési ciklus véget nem ér. Ha ez bekövetkezett, a töltő csepptöltéses üzemre kapcsol. Ez a „karbantartó” töltés kompenzálja a cellák önkisülését. A korszerű gyorstöltők, a Ni-Cd és a Ni-Mh akkukhoz egyaránt alkalmazhatók. Mivel a gyorstöltők viszonylag nagy árammal dolgoznak, és figyelni kell a cellákat töltés közben, nagyon fontos, hogy csak a gyártó által megadott típusú akkukat töltsük a készülékben! Néhány akkumulátorgyártó elektronikusan kódolja az akkukat, a kémiai jellemzők és a töltési ráta azonosításához. A töltő ekkor pontosan be tudja állítani a töltőáramot, és az optimális töltési algoritmust. A zselés-savas és a Li-ion akkuk különböző algoritmust igényelnek, és ezek nem kompatibilisek a nikkel-bázisú celláknál használt metódusokkal. A gyorstöltés a nikkel-bázisú akkukhoz a legjobb. Lassú töltésnél kialakulhat a nagykristályos állapot a nikkel-bázisú celláknál, aminek következtében az akku gyenge teljesítményt nyújt, élettartama lecsökken. A cellák hőmérséklete a töltés alatt mérsékelt marad, és a hőmérsékletcsúcs is rövidebb ideig tart, mint amennyire szükséges. Nem tanácsos napokig a töltőben tartani az akkut, még egy korrekt csepptöltő áram alkalmazása esetén sem. Előfordulhat, hogy a folyamatos készenlét miatt mégis a töltőben kell hogy maradjon az akku, ebben az esetben célszerű havonta egy kondicionáló (töltés-kisütés-töltés) ciklust végezni.
Az újonnan vásárolt cellát használatba vétele előtt 24 órán át tartó lassú töltését javasolják az akkugyártók. Ez a lassú töltés segít a teleppé összekapcsolt cellákat azonos kapacitásszintre hozni, ugyanis az egyes cellák önkisülése a különböző töltöttségi szinteken eltérő. A hosszú raktározás alatt az elektrolit a cella alsó részében a gravitációs erő hatására sűrűbbé válik, így a fent említett formázó töltés segíti az elektrolit újrahomogenizálódását a felső, szárazabb rétegekben is. Néhány gyártó nem formázza meg teljesen termékét a kiszállítást megelőzően. Ezek az akkuk csak a felhasználás során, többszöri töltési-kisütési ciklus után vagy akku-kondicionáló készülékben érhetik el a teljes kapacitást. Sokszor 50-100 ciklusnak kell eltelnie a nikkel-bázisú cellák teljes formázottságának kialakulásához. A minőségi cellák pl. Sanyo, Panasonic már 5-7 ciklus után képesek teljesíteni a megadott specifikációkat. Enyhe kapacitásnövekedés figyelhető meg a használat során a 100-300 ciklus között. A legtöbb cellát biztonsági szeleppel látják el a helytelen töltés során kialakuló magas nyomás elvezetésére. Ez a biztonsági szelep Ni-Cd cella esetében 1035 és 1380 KPa nyomásértékek között nyit. (Összehasonlításképpen egy autó gumiabroncs átlagos nyomása 240 KPa). A többször nyitó-záró szelepnél nem okoz a nyitás különösebb kárt, ám az elektrolit egy része elvész, és a szelep a továbbiakban szivároghat. Ha ez bekövetkezik, egy idő után fehér porszerű anyag jelenik meg a szelepnyílás körül. A kereskedelemben kapható gyorstöltőket sokszor nem az akkucellák igényeinek megfelelően tervezik. Ez különösen azokra a Ni-Cd töltőkre jellemző, amelyek a töltöttségi állapotot kizárólag a hőmérséklet-érzékelés alapján határozzák meg. Egyszerű és olcsó megoldás, ám a hőmérséklet alapján történő kiértékelés nem pontos. A használt termisztorok általában széles tűréssel rendelkeznek, és a cellán való elhelyezésük nem mindig következetes. A környezeti hőmérséklet és pl. a napos helyen való töltés szintén befolyásolják a töltöttségi szint érzékelésének pontosságát. A töltőgyártók az 50 °C-os lekapcsolási hőmérséklethatárt javasolják, a töltési folyamat idő előtti megszakításának megelőzésére, valamint az optimális feltételek biztosítására a teljes feltöltéshez. A hosszantartó 45 °C fölötti hőmérséklet ártalmas az akkunak, azonban egy rövid hőmérsékletcsúcs ezen érték fölött gyakran elkerülhetetlen. A korszerűbb Ni-Cd töltők az abszolút hőmérséklet érzékelése helyett a töltési idő alatt bekövetkező hőmérsékletnövekedést mérik, meghatározva a dT/dt arányt, vagyis a töltés alatti hőmérsékletváltozás sebességét (dT/dt azaz hőmérsékletváltozás per idő). Ezen típusú töltők kedvezőbbek a cellákra nézve a fix hőmérsékletűeknél, bár a triggerjel érzékeléséhez a cellák hőfejlesztése szintén szükséges. A töltés befejezésének detektálása akkor helyes, ha a lekapcsolás 1 °C/min hőmérsékletemelkedésnél következik be, és az abszolút lekapcsolási határhőmérséklet 60 °C. A relatíve nagyobb tömegű celláknál a lassúbb hőátadás miatt, ez a módszer, amit egyébként hőmérsékletváltozás-figyelésnek neveznek, könnyen előidézheti a cellák rövid idejű túltöltését még a teljes feltöltöttség érzékelésének bekövetkezése előtt. A dT/dt módszer csak gyorstöltőknél működik helyesen. Káros túltöltést okoz, ha a teljesen feltöltött akkut ismételt utótöltésnek tesszük ki. A gépkocsi- és a bázisállomásokon üzemelő töltők, melyekre jellemző a rádiókészülék gyakori kivétele, különösen igénybe veszik az akkukat, mert a töltőberendezés minden visszahelyezéskor elindít egy gyorstöltési ciklust. A laptopokra szintén ez jellemző, ugyanis használat közben gyakran, kis időtartamra szét és összekapcsoljuk a hálózattal. Az ismételt csatlakozás az áramforráshoz erősen igénybe veszi az egyszerűbb Ni-Cd akkukat. Egy szimpla akkutelep nem tartalmaz a töltővel kommunikálni képes elektronikát, ellenben a Li-ion töltő képes érzékelni a cellafeszültség nagyságát és a többszöri rácsatlakozások sem zavarják meg a töltési folyamatot. Néhány precíz kivitelű nikkel-bázisú akkuknál használt töltésérzékelő rendszer egy, a töltőbe épített mikrokontroller által figyeli a feszültség értékét, és befejezi a töltést, ha az egy bizonyos feszültségidő karakterisztika szerint megváltozik. Egy enyhe feszültségesés utal ekkor a teljes töltöttségre. Ezt a módszert nevezik Negatív Delta Voltage-nak (NDV) azaz negatív feszültségváltozásnak. Az NDV a legjobban ajánlott töltésérzékelési módszer az univerzális felhasználású töltőknél. Gyors beavatkozási időt biztosít, és pontosan működik részben, vagy teljesen feltöltött celláknál is. Ha egy teljesen feltöltött akkut helyezünk be, a töltési végfeszültség gyorsan emelkedni kezd, majd csökkeni, kezd, készenléti üzembe billentve az elektronikát. Következésképpen a cellák hidegek maradnak és a töltés csupán néhány percig tart. A Ni-Cd töltők tipikusan 10-30 mV/cella feszültségesésre billennek át csepptöltési üzembe. A szükséges feszültségesés kialakulásához 0,5 C vagy ennél nagyobb töltőáram értékre van szükség. 0,5 C-nél kisebb áram, nagyon enyhe változást eredményez, amit nehéz mérni, különösen akkor, ha nem megfelelő a cellák párosítása. Egy ilyen, különböző állapotú akkucellákat tartalmazó telepben más-más időpontban érik el a cellák a teljes töltöttséget, eltorzítva ezzel a feszültség-idő grafikont. Hibás feszültségesés-érzékelésnél a gyorstöltés tovább folytatódik, ami igen nagy hőigénybevételt okoz a túltöltés miatt. Azoknál a töltőknél, amelyek az NDV-elvet használják, szükség van egy további, másféle elven működő töltöttség-érzékelési rendszerre ahhoz, hogy működésük minden körülmények között megbízható legyen. A legtöbb töltő ezért a cella hőmérsékletét is figyeli. A töltés hatásfoka Ni-Cd celláknál gyorstöltés esetén jobb, mint lassú töltésnél. 1C töltő-áramnál a tipikus hatásfok 91%, azaz a teljes feltöltéshez 1,1 órára van szükség. Lassú töltés estén 0,1 C töltőárammal 14 óra szükséges, vagyis a hatásfok 71% értékre csökken. 1 C töltőáramot használva egy Ni-Cd cella nem sokkal több, mint 60 perc alatt (66 perc, azaz 1,1óra) töltődik fel. Az akku feltöltési ideje a részben kisütött, memóriaeffektus miatti kapacitáscsökkenést elszenvedett, vagy egyéb ok miatt meghibásodott cellánál számottevően csökkenhet. A töltési ciklus 70%-áig a töltési hatásfok Ni-Cd cellánál megközelíti a 100%-ot. Csaknem a teljes energiamennyiség kémiai energiává alakul és a cella hűvös marad. A gyorstöltésre alkalmas celláknál használható a kapacitás többszörösének megfelelő töltőáram is, anélkül hogy hőmegfutást okoznánk. Az ultragyors töltők kihasználják ezt az egyedülálló tulajdonságot és néhány perc alatt feltöltik az akkut 70% töltöttségi szintre. Ezután a töltés alacsonyabb töltőárammal folytatódik a teljes feltöltésig. 70%-os töltöttségi küszöbszintnél a cella kezdi elveszíteni a töltésbefogadó képességét. Megindul a gázképződés, a nyomás emelkedik, és a hőmérséklet is nő. A töltés befogadóképesség tovább csökken, miközben az akku 80-90% töltöttséget ér el. Amikor a cella teljesen feltöltődött és a töltés tovább folyik, túltöltési állapotba kerül. Némi többlet-kapacitáshoz juthatunk olyan töltő használatával, amely a túltöltési tartományban is képes mérni a feszültségváltozást. Az alábbi diagram mutatja a cellafeszültség, a nyomás és a hőmérséklet töltés közbeni alakulását Ni-Cd celláknál. Az ultranagy kapacitású cellák több hőt termelnek az átlagos társaiknál, különösen, ha 1C vagy nagyobb töltőárammal töltjük őket. Ez részben az ilyen cellák nagyobb belső ellenállásának köszönhető. Az optimális töltési folyamat tehát magasabb árammal indul a kezdeti töltési fázisban, majd a csökkent töltésbefogadó képességnek megfelelő kisebb árammal fejeződik be. Ezzel a módszerrel elkerülhető a felesleges hőmérsékletemelkedés a teljesen feltöltött akkunál is. A töltőimpulzusok közé beszúrt kisütő (negatív) impulzusok serkentik a nikkel-bázisú cellák töltésbefogadó képességét. Az angolul "Burp"-nak vagy "ellentétes terhelésnek" hívott töltési eljárás nagy kristályfelületet alakít ki az elektródákon, megnövelve a cellák hatékonyságát és élettartamát. Az ellentétes terhelés gyorstöltésnél is ajánlott, mert segít visszaalakítani a töltés során képződő gázt. Az eredmény: hűvösebb cellák és nagyobb hatásfokú töltés a hagyományos DC töltőkhöz képest. Ez az eljárás minimalizálja a kristályképződés folyamatát is töltés közben. A US Army Electronics Command, Fort Monmouth New Jersey államban átfogó kutatást végzett ebben a témakörben, közzétéve az eredményeket. Németországi vizsgálatok is igazolták, hogy ez a módszer 15%-kal növeli a nikkel-kadmium cellák élettartamát. A teljes feltöltés után a Ni-Cd akkut csepptöltésre kapcsoljuk az önkisülés kompenzálása céljából. A csepptöltés értéke 0,05 C és 0,1 C közé esik. A memóriaeffektus további csökkentése érdekében ez a töltőáram a jelenlegi fejlesztési trend szerint az alacsonyabb értékek irányába tolódik el.
Az NiMH akkutöltők nagyon hasonlítanak a NiCd rendszerű töltőkhöz, de általában bonyolultabb elektronikával rendelkeznek. A NiMH cellák feltöltött állapotának közelében igen kis feszültségesés tapasztalható, ezért az NDV módszer nem használható 0,5C alatti töltőáramnál és magasabb hőmérsékletnél. Az öreg, vagy nem teljesen egyforma cellák még inkább megnehezítik a detektálást. A különböző cellák állapotának változása az akkutelepen belül még intenzívebb lesz a cellák öregedésével és a ciklusok számának előrehaladtával, amely az NDV módszer használatát bonyolulttá teszi. Egy NDV elv alapján működő NiMH töltőnek 16mV/cella vagy ennél is kisebb feszültségváltozásra kell reagálnia. A töltő érzékenységének túlzott növelése azonban könnyen okozhatja azt a hibát, hogy bármilyen kis feszültségesésre leállítja a gyorstöltést, akár a ciklus felénél is. Az akku és a töltő által indukált feszültségingadozás és elektromos zaj is könnyen becsaphatja a túl érzékenyre beállított áramkört. Az NiMH akkuk népszerűsége számos, újonnan kifejlesztett töltési eljárást eredményezett. Sok, napjainkban használatos készülék az NDV-elv, a feszültség konstans, az időegység alatti hőmérsékletváltozás (dT/dt), a hőmérsékletküszöb, és a töltési időzítő áramkörök kombinációját alkalmazza. Az ilyen jellegű töltő bármelyik előzőleg említett áramkör billenésekor leállítja a gyorstöltést. Azok a cellák, amelyek töltésekor az NDV vagy a hőmérséklet-csúcs-érzékelés elvet használják, magasabb kapacitásértéket érnek el, mint a kevésbé agresszív módszerrel töltöttek. A nyereség egy jó cellánál kb. 6%. Ez a kapacitásnövekedés a ciklus során fellépő enyhe túltöltésnek köszönhető, negatív vonzata azonban a cellák rövidebb élettartama. A várakozás szerinti 350-400 töltési ciklus helyett a telep már akár 300 ciklus után tönkremehet. Hasonlóan a NiCd töltési eljárásokhoz, sok NiMH gyorstöltő a hőmérsékletnövekedés sebességének aránya (dT/dt) alapján működik. 1°C/min hőmérséklet-változás minden esetben a töltés befejezését eredményezi. Az abszolút lekapcsolási hőmérséklet: 60°C. A 30 percig tartó, 0,1C nagyságú záró (topping) töltés teszi hatékonnyá a töltési ciklust, majd a folyamatos csepptöltés tartja teljesen feltöltött állapotban a telepet. A töltés kezdeti fázisában 1C nagyságú töltőáram a legmegfelelőbb. Egy-egy feszültség-csúcs elérése után néhány perces hűlési periódus következik, ezután a töltés egy alacsonyabb árammal folytatódik. Amikor elértük a következő töltöttségi küszöbértéket, az áramerősség ismét egy fokozattal kisebb értékre csökken. Ez a folyamat ismétlődik, amíg az akku teljesen fel nem töltődik. Ez az angolul "Step-differencial charge" (lépésenként csökkenő töltés) módszer egyaránt működik NiCd és NiMH celláknál is. A töltőáram nagyságát a cella névleges kapacitása adja meg, ami egyben a kezdeti töltőáram értéke, majd az áram fokozatosan csökken a töltés befejeztéig. Ezzel elkerülhető az a hőmegfutás, ami a töltési ciklus végén, a cellák lecsökkent töltésbefogadó képességéből adódóan alakulhat ki. A NiMH celláknak a gyorstöltés előnyösebb a lassú töltésnél. Az alkalmazott csepptöltés nagysága lényeges a feltöltött állapot fenntartásához. Mivel a NiMH cellák rosszul viselik a túltöltést, a csepptöltő áram kisebb kell, hogy legyen a NiCd akkuknál használt értéktől! A javasolt csepptöltő áram NiMH celláknál körülbelül 0,05C. Ez az, amiért egy eredendően NiCd töltő nem használható NiMH cellák töltésére, kivéve, ha mindkét típust támogatja, ugyanakkor az alacsonyabb csepptöltő áram használható a NiCD celláknál is. Nagyon nehéz, ha csak nem lehetetlen, a NiMH akkuk lassú töltése. 0,1C és 0,3C töltőáram között a feszültség- és hőmérsékletprofilok nem mutatnak kiértékelhető karakterisztikát a teljes töltöttségi állapot méréséhez, így a gyorstöltés egy időzítőtől kell, hogy függjön. Káros túltöltést okozhat, ha egy részben vagy teljesen feltöltött telepet helyezünk a fix időzítővel működő töltőbe. Ugyanez a helyzet, ha a cella csökkent töltésbefogadó képességű, vagy régi, és csak 50% töltés befogadására képes. A fix időzítő tehát mindig a feltételezett 100%-nak megfelelő töltésmennyiséget visz be, függetlenül az akku állapotától, ezáltal túltöltést okozva. NiMH akkuknál túltöltés fordulhat elő még akkor is, ha a telep hűvös marad. Egyes olcsóbb gyorstöltők nem képesek az akkuk teljes feltöltésére. Ezek az ún. gazdaságos töltők a teljes töltöttség-érzékelést közvetlenül csak a feszültségcsúcs bekövetkeztére vagy a hőmérsékletküszöb átlépésére alapozzák.
A Li-ion töltők hasonlóak a feszültséghatárolás elvén működő zselésakku-töltőkhöz. A különbség a nagyobb cellafeszültségben, a szigorúbb feszültségtűrésben, valamint a teljes feltöltődés után alkalmazott csepp- és lebegőtöltés elhagyásában mutatkozik meg. Amíg a zselés akkumulátorok megengednek némi rugalmasságot a terhelés alatti feszültségesés szempontjából, addig a Li-ion cellák gyártói nagyon szigorúan írják elő a pontos feszültséget. Amikor az Li-ion akkumulátort elkezdték gyártani, a grafitrendszer 4,1 V/cella feszültséget határozott meg. A magasabb feszültségek nagyobb energiasűrűséget biztosítanak, de a cella oxidációja erősen behatárolta a kezdeti, 4,1 V/cella fölé feltöltött Li-ion cellák élettartamát. Ezt a hatást kémiai adalékanyagokkal küszöbölték ki. A legtöbb, kereskedelemben kapható Li-ion cella 4,2 V feszültségű, és a tűrése minden esetben szigorúan 0,05 V. Az ipari és katonai Li-ion akkukat maximális ciklusélettartamra tervezték, és a töltési végfeszültségük körülbelül 3,9 V/cella. Ezek az akkumulátorok alacsonyabban helyezkednek el a wattóra/kilogramm skálán, de hosszú életutat ígér a magas energiasűrűségük és kis méretük. Minden Li-ion akku töltési ideje 3 óra körül alakul, 1 C kezdeti töltőárammal töltve. A cella a töltés alatt hideg marad. A teljes feltöltöttséget jelzi, ha a feszültség a felső, tartási határértéken marad, miközben a töltőáram a kezdeti érték 3%-a alá csökken. A töltőáram növelése a Li-ion töltőnél nem sokkal rövidíti le a töltési időt. Bár hamarabb érjük el a feszültségcsúcsot, az utána következő záró töltés hosszabb lesz. Az alábbi ábra mutatja a töltő feszültség és áramgörbéit, amikor a Li-ion cella a töltés első, majd második fázisába lép. Egyes gyorstöltők egy óra, vagy még rövidebb idő alatt töltik fel a Li-ion akkut. Az ilyen töltő kihagyja a második fázist és rögtön készet jelez, miután először éri el a feszültség a maximális értéket az első fázis végén. Ekkor a tényleges töltöttségi fok 70%. A záró töltés tipikusan kétszer addig kell tartson, mint a kezdeti töltés! Csepptöltést fölösleges alkalmazni, mert a Li-ion cella képtelen elviselni a túltöltést. A csepptöltés egy olyan, fémes lítium réteget képezne a felületen, amely a cellát labilis állapotba hozná. Ehelyett, egy korrekt záró töltés pótolja az akku kismértékű önkisülését és védőáramkörének fogyasztását. A töltő minőségétől, valamint a telep önkisülésétől függően célszerű minden 500 óránként vagy 20 naponként záró töltést végezni. Jellemzően a töltés akkor kapcsol be, ha az üresjárási nyitott kapocsfeszültség 4,05 V és akkor áll le, ha a feszültség újra 4,2 V/cella. Mi történik, ha egy akkut túltöltenek? A Li-ion akkuk felépítése biztosítja, hogy normál üzemi feszültségen biztonságosan működjenek, de mindinkább bizonytalanná válnak, ha magasabb feszültségre töltjük őket. Egy több mint 4,30 V-ra feltöltött cellában lítium csapódik ki az anódra, a katódról elindul egy oxidációs folyamat, melynek folyamán a cella elveszti stabilitását, és oxigén képződik. A túltöltés a cella felmelegedését okozza. A Li-ion akkuk biztonságára sok figyelmet fordítottak. A kereskedelemben kapható Li-ion akkuk tartalmaznak egy védőáramkört, ami megakadályozza, hogy a cellafeszültség a töltés során túl nagy értéket vegyen föl. A megadott feszültséghatár 4,3 V/cella. A hőmérsékletérzékelő lekapcsolja a töltést, ha a belső hőmérséklet megközelíti a 90°C-ot. Sok cella egy mechanikai nyomáskapcsolót is tartalmaz, ami végérvényesen megszakítja a töltőáramot, ha a nyomás meghaladja a biztonsági határértéket. A belső feszültségfigyelő áramkörök kiiktatják a telepet az alsó és a felső feszültség-határértékeknél. Kivételt képeznek ez alól az egy vagy két kis cellát tartalmazó mangánoxid alapú akkuk. Ezek a kémiai anyagok a túltöltés során minimális lítium kicsapódást okoznak az anódon, mert a legtöbb lítium leválik a katódról a normál töltés alatt. A katód anyaga stabil marad, és nem fejlődik oxigén, hacsak nincs kitéve a cella magas hőhatásnak.